Február a csend hónapja. A tél még tart, de már érezni, hogy valami készül: a fény hosszabb, a levegő könnyebb, és bennünk is megszületik a vágy, hogy közelebb legyünk egymáshoz. Szabó Magda sorai pontosan ezt a finom átmenetet ragadják meg — azt a pillanatot, amikor a hideg mögött már ott van a remény.
Sok magyar közösségben él az a szép szokás, hogy február végén „télbúcsúztató üzeneteket” küldenek egymásnak: egy idézetet, egy jókívánságot, egy apró gondolatot arról, hogy a nehéz hónapok után mindig jön valami melegebb. Több helyen a fiatalok ilyenkor meglátogatják az időseket, és visznek nekik egy kis tavaszi virágot — csak azért, hogy tudják: nincs egyedül az ember ebben az átmenetben.
A Segítő Kezek számára február üzenete:
a tél vége nemcsak az időjárásban, hanem a figyelmünkben is megérkezik.
